TÜDŐRÁK: A MAGYAR TRAGÉDIA OKAI ÉS TANULSÁGAI

Ígéretes új alternatív terápiák: Patkónyelv illetve Bokros gomba kivonat és a búzacsíra-apigenin szerepe

Magyarország a tüdőrákból bekövetkező halálozások tekintetében világelsőnek számít. Míg nemzetközi viszonylatban átlagosan a betegek 10-15%-a éli túl 5 évig a betegséget, Magyarországon ez a szám 8-10% között van. Ha a betegséget korai stádiumban ismerik fel, akkor az 5 éves túlélési esélyek 70%-ra nőnek, mivel a korai sebészeti beavatkozás a leghatékonyabb gyógymódnak számít. A nagy problémát éppen az jelenti, hogy a felmérések szerint a rendszeres Röntgen illetve CT szűrések nem csökkentik tüdőráknál a halálozási arányokat, sőt még kis mértékben növelhetik is. Rendszeres CT szűréssel háromszor több tüdőrák diagnózist állítottak fel és tízszer több sebészeti beavatkozást végeztek, ennek ellenére a halálozási arányok inkább romlottak, mint javultak. Valószínűleg rendszeres szűréssel számos olyan „jóindulatú” elváltozást is eltávolítanak, amelyek nem okoztak volna komoly gondot a beteg életében illetve a szűrések okozta sugárzás – főleg dohányzóknál – károsan befolyásolhatta a kialakuló betegség lefolyását. A megelőzés számít a leghatékonyabb halálozást csökkentő eszköznek. A dohányzás okozza a tüdőrákok 85-90%-át és minden nemdohányzó tüdőrákosnak több mint egyharmada a környezet dohányfüstjének köszönheti betegségét. Pl. a dohányzó férfiakkal élő nemdohányzó nőknél is jelentősen megnő a tüdőrák valószínűsége és a dohányfüstnek rendszeres kitett gyermekeknél felnőttkorban több, mint 300%-al nő a tüdőrák előfordulásának száma. A dohányzás az immunrendszer természetes ölősejtjeinek rákellenes aktivitását is csökkenti, ami az áttétképződés valószínűségét is növelheti. Mivel a dohányzók megközelítőleg huszonkétszeres (2200%!) valószínűséggel kapnak tüdőrákot a nemdohányzókhoz képest, a dohányzás abbahagyása a leghatékonyabb tüdőrák megelőző módszer. A dohányzás elhagyása jelentősen csökkenti a tüdőrák előfordulását, de az még 25-év után is magasabb a soha nem dohányzóknál. A testmozgás a dohányzóknál és a dohányzást abbahagyóknál jelentősen csökkenti a megbetegedés esélyét. A testmozgás tisztítja a tüdőt és növelheti annak ellenálló képességét a káros környezeti hatásokkal szemben. Fontos rizikótényező a radon eredetű tüdőt ért sugárszennyezés. A radon mindenütt jelenlévő színtelen, szagtalan radioaktív gáz. A talaj felső rétegeiből alulról beszivárog a lakóházakba, ahol annak bomlástermékei lebegő porszemcsékhez ill. a dohányfüst részecskéihez tapadva bejuthatnak a tüdőbe. A sugárzó radon bomlástermékek megtelepednek a légzőszerveken és súlyos, tüdőrákhoz vezető károsodást okozhatnak a légutaknak, magas dózisú helyi sugárzás útján. Az utóbbi évek hőszigetelő programjai is hozzájárulhattak a radon koncentrációjának növekedéséhez, hiszen a falak légáteresztő képessége csökkent és a nyílászárók is jobban szigeteltek. A radon gáz koncentrációját rendszeres szellőztetéssel hatékonyan lehet csökkenteni, különösen a téli hónapokban. A radon eredetű sugárzás az összes tüdőrák eredetű halálozások kb. 10-15%-át is okozhatja, ami Magyarországon évente 1000 emberéletet is kitehet. További rizikótényező a családban előfordult vese-, húgyhólyag- és tüdőrák, krónikus hörghurut, tüdőgyulladás, asztma, harag és negatív érzések, diesel füst okozta légszennyezés és az elektronikai, építőipari, valamint a vasúti foglakozások és a forgalmas utak melletti lakhely. Dohányzóknál a béta karotin szedése növeli jelentősen és az E vitamin kis mértékben a tüdőrák előfordulását. A zöldség és gyümölcsfogyasztás elsősorban dohányzóknál csökkenti számottevően a tüdőrákot csak akkor, hogyha azok nem fogyasztanak mesterséges béta karotint. Fiatal férfiaknál 15%-al nő a túlélési esély, ha nyáron ill. ősszel, és nem télen állítják fel a tüdőrák diagnózist. Ezt a jelenséget a napfény D vitamin képző tulajdonságának tulajdonítják. A hal ill. a bokrosgomba kivonat fogyasztása hozzájárulhat a szervezet D vitamin szintjének növeléséhez. Az átlagos túlélési esélyeket pár hónappal növelik a kemoterápia mellett a legmodernebb, növekedési faktorok működését gátló (un. biológiai válaszmódosító) gyógyszerek. Sajnos ezekkel az egyes gyógyszerekkel szemben a ráksejtek bizonyos idő eltelte után ellenállókká válhatnak. Az öt évet túlélőknél gondot okoz a depresszió (35%), a betegek ca. 21%-a ágyhoz kötött, 11%-a pedig képtelen elhagyni lakóhelyét, 31%-uk pedig fájdalmakkal küzd. Alternatív, kiegészítő terápiás lehetőséget nyújt a PATKÓNYELV,- ill a BOKROSGOMBA KIVONAT. A Bokrosgomba kivonatról japán klinikai kísérletben kimutatták, hogy az előrehaladott tüdőrákban szenvedők 62,5%-ánál jelentős tumor tömeg csökkenést vagy lényeges általános állapot javulást eredményezett. Más gyógygomba kivonatok, mint pl. a Patkónyelv kivonat tovább növelhetik a terápiák eredményességét. Speciális gyógygomba kivonatok rákellenes támadásra aktiválják az immunrendszer sejtjeit és jelentős életminőség javulást eredményezhetnek a hosszú távú túlélőknél is. A magyar orvosprofesszor, Prof.dr. Fachet József munkájának is jelentős része volt abban, hogy Japánban rákellenes gyógyszerként engedélyezték az első gyógygomba kivonatot és abban, hogy ma már Magyarországon is elérhetőek a leghatékonyabb, kapszulák formájában is fogyasztható csúcsminőségű formában. A betegeknek természetesen óvakodniuk kell az alacsony hatóanyag tartalmú változatoktól és csak a standardizált kivonatokat érdemes választaniuk. Idén jelentős áttörést jelentett a magyar rákkutatásban, hogy nemrég a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak közreműködésével sikerült azonosítani a búzacsírafű legaktívabb rákellenes hatóanyagát, ami a BÚZACSÍRA-APIGENIN. A búzacsíra apigenin kitűnően kiegészíti a gyógygomba kivonatokat, hiszen az a biológiai gyógyszerekhez hasonlóan gátolja az áttétképző növekedési faktorok működését, és lehetővé teszi az immunrendszer rákellenes támadását is, amit a növekedési faktorok akadályozhatnak. Különlegessége a búzacsíra apigenin kivonatnak, hogy nem csak egyfajta növekedési faktort gátol, hanem számosat és így a ráksejteknek kevesebb a lehetősége, hogy ellenállóvá váljanak. A felfedezéssel lehetővé vált 2. generációs búzacsíra és flavonoid kivonatok létrehozása, amelyek aktív hatóanyag tartalma több mint százszorosa a hagyományos flavonoid gyümölcs és búzacsíra kivonatokénak. Magyarország a tragikus halálozási arányok hátterében nem engedheti meg magának, hogy ne használja ki és klinikailag ne alkalmazza a legújabb gyógygomba kivonatokra és búzacsíra apigeninre vonatkozó áttörő tudományos eredményeket. A halálozási arányok akár kismértékű javítása is több száz beteg életét mentheti meg. Javaslataink kiegészíthetik az onkológusok által kezdeményezett kezeléseket.

Szerző: Varga Gábor, Dipl.-Kfm.

Felhasznált szakirodalom:

Lewis, S.A., et al.: Secondhand smoke, dietary fruit intake, road traffic exposures and the prevalence of asthma: A cross-sectional study in young children; In: Am J Epidemiol, 2005; 161:406-411.

Vineis, P., et al.: Lung cancers attributable to environmental tobacco smoke and air pollution in non-smokers in different European countries: a prospective study; In: Environmental Health, 2007, 6:7.

Delfino, R.J., et al.: Think globally, breathe locally; In: Thorax, 2006: 61; 184-185.

Gauderman, WJ., et al.: The effect of air pollution on lung development from 10 to 18 years of age; In: N Engl J Med 2004, 351; 11.

Gauderman, WJ., et al.: Effect of exposure to traffic on lung development from 10 to 18 years of age: a cohort study; In: Lancet., 2007, 369(9561):571-7.

Gauderman, WJ., et al.: Association between air pollution and lung function growth in Southern California Children; In: Am J Respir Crit Care Med, 2000; 162:1383-1390.

Ambient air pollution: health hazards to children; In: Pediatrics, 2004; 114; 1699-1707.

Hwang, B-F., et al.: Traffic related air pollution as a determinant of asthma among Taiwanese school children; In: Thorax, 2005; 60:467-473.

McConnel, R., et al.: Prospective study of air pollution and bronchitic symptoms in children with asthma; In: Am J Respir Crit Care Med., 2003, 168.

Raaschou-Nielsen, Ole., et al.: Air pollution from traffic at the residence of chidren with cancer; In: American Journal of Epidemiology, 158: 5.

Crosignani, P., et al.: Childhood leukemia and road traffic: a population based case-control study; In: Int J Cancer., 2004, 108(4):596-9.

Pearson, RL., et al.: Distance- weighted traffic density in proximity to a home is a risk factor for leukemia ad othre childhood cancers; In: J Air Waste Manag Assoc., 2000, 50(2):175-80.

Bofetta, P., et al.: A meta-analysis of bladder cancer and diesel exhaust exposure; In: Epidemiology., 2001, 12(1):125-30.

Guo, J., et al.: Risk of esophageal, ovarian, testicular, kidney and bladder cancers and leukemia among finnish workers exposed to diesel or gasoline engine exhaust; In: Int J Cancer., 2004, 111(2):286-92.

Lipsett, M., et al.: Occupational exposure to diesel exhaust and lung cancer: a meta-analysis; In: Am J Public Health., 1999, 89(7):1009-17.

Nafstad, P., et al.: Lung cancer and air pollution: a 27 year follow u pof 16209 Norwegian men; In: Thorax, 2003; 58:1071-76.

Pope, CA., et al.: Lung cancer, cardiopulmonary mortality, and long-term exposure to fine particulate air pollution; In: JAMA, 2002; 287:1132-1141.

Miller, KA., et al.: Long-term exposure to air pollution and incidence of cardiovascular events in women; In: N Engl J Med., 2007, 356(5):447-58.

Maheswaran, R., et al.: Outdoor air pollution, mortality, and hospital admissions from coronary heart disease in Sheffield, UK: a small-area level ecological study; In: European Heart Journal, 2005, 26, 2443-2549.

Filleul, L., et al.: Twenty five year mortality and air pollution: results from the French PAARC survey; In: Occup Eniron Med., 2005; 62:453-460.

Laden, F., et al.: Reduction in fine particulate air pollution and mortality; In: Am J Respir Crit Care Med., 2006, 173: 667-672.

Pope, CA., et al.: Lung cancer, cardiopulmonary mortality, and long-term exposure to fine particulate air pollution; In: JAMA, 2002, 287.

Sharmann, J.E., et al.: Cardiovascular implications of exposure to traffic air pollution during exercise; In: Q J Med, 2004; 97: 637-643.

Zanobetti, A., et al.: Are diabetics more susceptible to the health effects of airborne particles? In: Am J Respir Crit Care Med., 2001, 164: 831-33.

Chaix, B., et al.: Children’s exposure to nitrogen dioxide in Sweden: investigating environmental injustice in an egalitarian country; In: J. Epidemiol. Community Health, 2006;60;234-241.

Jackson, B., et al.: A matter of life and breath: childhood socioeconomic status is related to young adult pulmonary function in the CARDIA study; In: International Journal of Epidemiology, 2004;33:271-278.

Gilliland, F.D., et al.: Children’s lung function and antioxidant vitamin, fruit, juice, and vegetable intake; In: Am J Epidemiol, 2003; 158:576-584.

Monroe, KR., et al.: Prospective study of grapefruit intake and risk of breast cancer in postmenopausal women: the Multiethnic Cohort Study; In: Br J Cancer., 2007.