EMLŐRÁK: RIZIKÓFAKTOROK, TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁK

Immunerősítő gyógygombák (Patkónyelv) és testmozgás jelentősége a megelőzésben és szupportív terápiában

Az emlőrák a nőket súlytó leggyakoribb daganattípus. Ezért fontos azoknak a befolyásolható rizikófaktoroknak a tudatosítása, amelyek csökkentésével hozzájárulhatunk a betegség megelőzéséhez és leküzdéséhez.

Az ezredforduló után a kombinált hormonterápia (ösztrogén-progeszteron) emlődaganat keltő hatását mutatták ki klinikai kísérletben változókor utáni nőknél. A tanulmány 5. évében a klinikai kísérletet meg kellett szakítani az agresszív emlődaganatok számának feltűnő növekedése miatt. További meglepő eredménye a vizsgálatnak, hogy az Alzheimer kór és a dementia gyakorisága feltűnően növekedett a hormon adagolás hatására. Később az eredményeket más felmérésekben is megerősítették és megállapították, hogy a kombinált hormonterápia jelentősen megnöveli az emlődaganatok következtében bekövetkező elhalálozások számát különösen akkor, hogyha a terápiát több mint 5 éven keresztül alkalmazzák.
A túlsúly az egyik legjelentősebb befolyásolható tényező, amely lényegesen megnöveli az emlődaganatok kialakulásának valószínűségét, továbbá jelentősen csökkenti a túlélési esélyeket a már megbetegedett nőknél és elősegíti a közeli és távoli áttétek képződését. Minél nagyobb a túlsúly problémája az emlődaganatban szenvedő betegnek, annál kisebbek a túlélési esélyei, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a daganat újra kialakul. Jelentős problémát jelent, hogy az emlőrákban megbetegedett nők túlnyomó részénél a diagnózis után testsúlygyarapodás tapasztalható, ami csökkentheti túlélési esélyeiket. A testsúlygyarapodás okát a kutatók a testmozgás csökkenésével magyarázzák. A legújabb felmérések alapján a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozás (legalább napi 5 alkalommal fogyasztott zöldség-gyümölcs) és rendszeres testmozgás (napi fél óra séta) együttesen (de nem egymás nélkül!) képes jelentősen javítani (ca.50%-al!) az emlőrákban szenvedők túlélési esélyeit még a túlsúlyban nem szenvedőknél is! A testmozgás hatása erősebb a hormonra reagáló tumor típusokban megbetegedetteknél. Az egészséges életmód hatása eléri, sőt, az előnyöket és mellékhatásokat figyelembe véve valószínűleg túlszárnyalja, pl. olyan széleskörűen alkalmazott gyógyszerek hatását is, mint az ösztrogén modulátorok (tamoxifen), hiszen azok melléhatásai között szerepel a méhtestrák, mélyvénás trombózis és stroke. Ezért a kutatók a nők többségénél nem javasolják a tamoxifen megelőzés céljából történő használatát, csak azoknál, akik kiemelten veszélyeztetettek. A kutatók újabban nem csak az ösztrogén, hanem az inzulin rákkeltő hatását is gyanítják a fentebb leírt jelenségek mögött. A magas inzulin szint - cukorbetegség nélkül is! - jelentősen elősegítheti a távoli áttétképződések kialakulását és csökkentheti az emlődaganatban szenvedők túlélési esélyeit.

Egy tudományos felmérés szerint emlődaganatban megbetegedetteknél a testmozgás javítja az inzulin érzékenységet és csökkenti a vér inzulin szintjét.
A legújabb felmérések igazolják, hogy a napfény (főleg 10 és 29 éves kor között) jelentősen csökkentheti a későbbi emlődaganatok kialakulását. Előző tanulmányunkban említettük, hogy ezt a jelenséget a napfény D vitamin képző tulajdonságának tulajdonítják a kutatók. A csukamájolaj és a tej fogyasztása is lényegesen csökkentheti az emlődaganatok előfordulását.

Egyes jó minőségű gyógygomba kivonatokról klinikai kísérletekben megállapították, hogy nem csak a kemo- és sugárterápia káros mellékhatásait csökkentik ill. az immunrendszert erősítik, és az életminőséget javítják nőgyógyászati tumorokban szenvedőknél, hanem jelentős emlőrák ellenes hatást is kifejtenek (70% feletti hatékonysággal). Ezek a gyógygombák képesek a szervezet D vitamin készleteinek jelentős növelésére is és jelentősen javíthatják az inzulin érzékenységet, elősegítve a gyógyulást és a megelőzés hatékonyságát. A Patkónyelv kivonat keveréket tartalmazó gyógygomba kivonatok magyarországi bevezetésével a nőgyógyászati tumorokban szenvedők kiegészítő terápiájában is eddig soha nem látott hatékonyságú eszköz áll az érintettek rendelkezésére. Természetesen javaslataink nem helyettesítik, csak kiegészítik az orvos által előírt terápiákat.

Szerző: Varga Gábor, Dipl.-Kfm.

Felhasznált szakirodalom:

Chlebowski, RT., et al.: Influence of estrogen plus progestin on breast cancer and mammography in healthy postmenopausal women; In: JAMA, 2003; 289:3243-3253.

Cauley, JA., et al.: Effects of estrogen plus progestin on risk of fracture and bone mineral density; In: JAMA, 2003; 290:1729-1738.

Shumaker, SA., et al.: Estrogen plus progestin and the incidence of dementia and mild cognitive impairment in postmnopausal women; In: JAMA, 2003; 289:2651-2662.

Maki, PM., et al.: Hormone therapy in menopausal women with cognitive complaints; In: Neurology, 2007; 69:1322-1330.

Pentti, K., et al.: Hormone replacement therapy and mortality in 52- to 70-year-old women: the Kuopio Osteoporosis Risk Factor and Prevention Study; In: European Journal of Endocrinology, 2006; 154: 101-107.

Hwang, ES., et al.: Risk factors for estrogen receptor-positive breast cancer; In: Arch Surg. 2005; 140:58-62.

Malnick, S.D.H. et al.: The medical complications of obesity; In: Q J Med, 2006; 99:565-579.

Rock, Ch.L., et al.: Can lifestyle modification increase survival in women diagnosed with breast cancer? In: J. Nutr. 2002; 132:3504-3509.

Chlebowski, RT., et al.: Obesity and early-stage breast cancer; In: Journal of Clinical Oncology, 2005; 23(7):1345-1347.

Abrahamson, PE., et al.: General and abdominal obesity and survival among young women with breast cancer; In: Cancer Epidemiol Biomarkers Prev, 2006; 15(10):1871-7.

Berlaz, G., et al.: Body mass index as a prognostic feature in operable breast cancer: the International Breast Cancer Study Group experience; In: Annals of Oncology, 2004; 15: 875-884.

Enger, Sh.M., et al.: Body weight correlates with mortality in early-stage breast cancer; In: Arch Surg. 2004; 139:954-960.

Loi, Sh., et al.: Obesity and outcomes in premenopausal and postmenopausal breast cancer; In: Cancer Epidemiol Biomarkers Prev, 2005; 14(7): 1686-91.

Whiteman, MK., et al.: Body mass and mortality after breast cancer diagnosis; In: Cancer Epidemiol Biomarkers Prev, 2005; 14(8):2009-14.

Cleveland, RJ., et al.: Weight gain prior to diagnosis and survival from breast cancer; In: Cancer Epidemiol Biomarkers Prev, 2007;16(9):1803-11.

Irwin, ML., et al.: Changes in body fat and weight after a breast cancer diagnosis: influence of demographic, prognostic, and lifestyle factors; In: J Clin Oncol, 2005; 23:774-782.

Kroenke, CH, et al.: Weight, weight gain, and survival after breast cancer diagnosis; In: J Clin Oncol, 2005, 23(7):1370-1378.

Holmes, MD., et al.: Physical activity and survival after breast cancer diagnosis; In: JAMA, 2005; 293: 2479-2486.

Chlebowski, RT., et al.: Dietary fat reduction and breast cancer outcome: interim efficacy results from the women’s intervention nutrition study; J Natl Cancer Inst 2006;98:1767-76.

Pierce, JP., et al.: Greater survival after breast cancer in physically active women with high vegetable-fruit intake regardless of obesity; In: J Clin Oncol, 2007; 25(17):2345-2351.

Santen, R.J., et al.: Critical assessment of new risk factors for breast cancer: considerations for development of an improved risk prediction model; In: Endocrine-Related Cancer, 2007; 14:169-187.

Fisher, B., et al.: Tamoxifen for prevention of breast cancer: report of the National Surgical Adjuvant Breast and Bowel Project P-1; In: JNCI, 1998; 90(18): 1371-1388.

Goodwin, PJ., et al.: Fasting insulin and outcome in early-stage breast cancer: results of a prospective cohort study; In: J Clin Oncol, 2001, 20(1):42-51.

Ligibel, J.A., et al.: Impact of physical activity on insulin levels in breast cancer survivors; In: J Clin Oncol, 2007; 25(18).

Reynolds, P., et al.: Active smoking, household passive smoking, and breast cancer: evidence from the California Teachers Study; In: J Natl Cancer Inst, 2004; 96(1):29-37.

Gram, I.T., et al.: Breast cancer risk among women who start smoking as teenagers; In: Cancer Epidemiol Biomarkers Prev, 2005; 14(1):61-66.

Kinght, JA., et al.: Vitamin D and reduced risk of breast cancer: a population based case-control study; Epidemiol Biomarkers Prev, 2007; 16(3):422-429.